Hová megy a pénz$

Amikor elmagyarázzuk valakinek akár konkrétan a Cseriti, akár általánosságban egy társadalmi vállalkozás működését, akkor nagyon sokszor az a válasz, hogy „Oké, oké, ezt mind értem, de hova megy a pénz?” Természetesen mindjárt kifejtjük.

Nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban a nonprofit szférában dolgozni semmivel sem jelent kisebb munkaerőpiaci presztízst vagy akár anyagi megbecsülést, mint a versenyszférában. Magyarországon ez sajnos még nincs így, de igyekszünk közelíteni ezt az állapotot.

Mielőtt továbblépünk, érdemes megnézni ezt a videót, ahol összefoglalják a lényeget:

https://www.youtube.com/watch?v=135etD8Mx1s

Tehát a társadalmi vállalkozásnak önfenntartónak kell lennie. Ez a Cseriti esetében azt jelenti, hogy ki kell fizetni:

• a kollégák munkabérét, bérjárulékait
• a boltok bérleti díjait és rezsiköltségeit (ha nem vagy képben, keress rá, hogy egy 100-150 nm-es üzlethelyiséget mennyiért lehet bérelni, lehet, hogy meglepő számokat látsz majd; a rezsiköltség pedig a vizet, áramot, szemétdíjat, illetve a fűtést jelenti, ami télen elég magas szokott lenni)
• a háttérlogisztika költségeit: a boltok közötti árumozgatás, a felhalmozódott adományok elszállítása a háttérraktárba azt jelenti, hogy egy 3,5 tonnás teherautón ül két kollégánk. A munkatársak béréről már volt szó, azonban a teherautót is meg kell venni, ki kell fizetni rá az adókat, biztosításokat, karbantartani is kell, tankolni kell, és akkor az amortizációját is érdemes megemlíteni, ami közvetlen, azonnali költségként nem jelentkezik, azonban időről időre érdemes fiatalabb autót venni, ami kevésbé elhasznált, üzembiztosabb.
• adminisztratív költségek, könyvelés, irodaszerek, papírok, nyomtatóba patron, stb.
• szemléletformáláshoz kapcsolódó költségek, marketing
• informatikai költségek, honlap
• menedzsment költségek: operatív irányítás, tervezés, fejlesztés, munkaügyek
• adók: ebből a legmagasabb tétel az ÁFA, ami Magyarországon jelenleg 27%. Ez azt jelenti, hogy amit te egy boltban 1000 Ft-ért vásárolsz meg, abból 212,6 Ft-ot az adott cég ÁFA-ként befizet az államnak. (hiszen 787,4 Ft 1,27-szerese 1000 Ft)

A fenti tételeket minden hónapban ki kell fizetni ahhoz, hogy a következő hónapban is működni tudjunk. Ha jártál már Cseriti Pontban, akkor láthattad, hogy bár vannak nálunk egyedi, különleges termékek, a bolti árukészlet nagy része mégis az olcsó tömegtermékekből áll: pl: evőeszköz 50 Ft/db, tányér 150 Ft/db, póló 250 Ft/db, stb. Érezhető, hogy ezekből, ilyen költségek mellett nehéz hatalmas profitot elérni.

„Oké, ezt mind értem, de a pénz hova megy?”

Azáltal, hogy a Cseriti működik, eléri az előző bejegyzésben felsorolt pozitív társadalmi hatásokat, a pénz ezekre fordítódik.

„Ezt mind, mind értem, de ha mindezek kifizetése után marad 1000 Ft, azzal mi lesz?”

Akkor azt félretesszük, és amikor sokszor 1000 Ft összegyűlt, akkor kifestjük az egyik Cseriti Pontot, lecseréljük az egyik 20 éves teherautónkat, vagy nyitunk egy újabb boltot.

Elsőre talán nehéz megérteni, hiszen az „ingyen” kapott árukészlet elvileg hatalmas előnyt jelent. Sokan hiszik, hogy adománnyal üzletelni a világ legnagyobb biznisze. Reméljük, sikerült elmagyarázni, hogy ez miért nincs így, de talán arra is rávilágítottunk ezzel és az előző bejegyzéssel, hogy miért szeretjük mégis, minden nehézség ellenére csinálni.